A faktorálás jelentése

A faktorálás (pénzkölcsönzés számlakövetelés megvásárlása ellenében) hosszú múltra visszatekintő pénzügyi művelet, ami az üzleti élet fejlődésével összhangban, időről-időre némileg átalakul, és a gazdasági élet szereplőinek igényeihez igazodva korszerű formában újra és újra felbukkan. Napjainkban ismét virágkorát éli. Az 1950-es években az Egyesült Államokban “fedezték fel” ismét, majd elterjedt Európában is.
A rendszerváltást követően Kelet-Európában is megjelentek a faktorcégek, de Magyarországon a szolgáltatás csak a 90-es évek végén indult jelentős fejlődésnek.

A szakszerű (Ez a meghatározás lényegében fedi a faktoring fogalmát, de nagyon sokféle meghatározással lehet találkozni, és nincs egy mindenki által elismert, közös definíció) meghatározás szerint, a faktoring folyamatos megállapodás a faktor és az árut, szolgáltatást nyitva szállító eladó között a következőkről:

  • A faktor megvásárolja a szállító/eladó számlakövetelését azonnali fizetés mellett.
  • Kezeli a vevőköveteléseket, és ezzel könyvvezetési feladatokat lát el.
  • Beszedi a számlaköveteléseket.
  • Védelmet nyújt az adósok fizetési késedelme, mulasztása ellen.

A faktoráló cég (a faktor) a megvásárolt belföldi vagy export áruszállításából származó, rövid lejáratú vevőkövetelés jelentős részét, általában 80 százalékát azonnal ki is fizeti. Ezért ez a finanszírozási forma elsősorban a korlátozottabb pénzeszközökkel rendelkező, kis- és közepes beszállító vállalkozásoknak jelent jól használható pénzügyi szolgáltatást, mert a szokásos 30, 60, esetleg 90 napos fizetési határidő helyett, azonnal pénzhez jutnak.
A faktorálással élő vállalkozások forgóeszköz-finanszírozási lehetőségei látványosan javulnak, hiszen a faktor által kifizetett pénzből újra indítható a termelési vagy szolgáltatási folyamat. A követelés beszedéséről pedig a követelés új tulajdonosa, a faktorház gondoskodik.

A faktorálás lehet egyszeri, alkalmi ügylet, de a faktorálás lényege éppen a folyamatosság, mert az teszi lehetővé, hogy a likviditási helyzet optimális szinten alakuljon. Ezért, a szokás az, hogy a faktoráltató és a faktorház hosszabb időre szóló keretszerződést kötnek. A feltételek mindig a szolgáltatást igénybevevő cég arculatához igazodnak, figyelembe véve annak termelési, szolgáltatási és szállítási sajátosságait. Így képesek létrejönni olyan tartós együttműködések faktoráltató és faktor között, amelyek hozzásegítik a vállalkozásokat potenciális növekedési lehetőségük kihasználásához, realizálásához.

Felmerül a kérdés, hogy miért előlegezi meg a faktor egy likviditási gondokkal küszködő kis- vagy középméretű vállalat számlakövetelését, az esetek többségében olyan vállalkozásét, amely egy banktól csak komoly biztosítékok bemutatása mellett, vagy akkor sem kaphatna hitelt?

A válasz igen egyszerű: A faktor számára nem elsősorban az eladó, hanem inkább a vevő pénzügyi megbízhatósága a lényeges, hiszen a megvásárolt számlakövetelés ellenértékét a vevőtől kell megkapnia. Ezért az ügylet létrejötte elsősorban attól függ, hogy ki a vevő, hiszen a faktor kockázata a vevőnél van, mert ő az adós. Ebből adódik, hogy a faktorálás ügymenetében kiemelt szerepe van a vevő minősítésének, bonitás vizsgálatának. Ha a vevő jó minősítést kap, az ügyfél –a szokásos 4-8 hét helyett-, akár 48 óra alatt hozzájuthat a megvásárolt számlaérték jelentős részéhez.

A számla ellenértéke esedékességkor a faktornak jár, hiszen ügyfele, az eladó rá engedményezte azt. Miután a vevő fizetett, a faktorház és a szállító a maradék hányaddal is elszámolnak.
 

    A faktoring szolgáltatás típusai

A faktorálásnak, éppen rugalmas volta miatt, igen sokféle fajtája létezik. A Magyarországon legelterjedtebb konstrukció, az úgynevezett visszterhes faktoring. Ilyenkor a faktor készpénzért megvásárolja ügyfele számláit, de a vevő adósságának meghitelezéséből eredő kockázat az ügyfélé marad. Ha tehát a vevő nem fizet, a faktor jogosult a számlát visszavásároltatni az ügyfelével. A visszterhes faktoring különösen az olyan kis- és középvállalati ügyfelek számára vonzó, amelyek likviditási gondokkal küzdenek, nem tudnak bankkölcsönhöz jutni, de az átlagosnál jobb minőségű vevőik vannak.

A vissztehermentes faktoring esetén a faktor, a vevő és a szállító mellé az ügyletbe beléphet a hitelbiztosító is. Ilyenkor a faktor már csak a vevőtől igényelheti a követelés kiegyenlítését. Ha a vevő csőd vagy fizetésképtelenség esetén nem tud fizetni, a biztosító 80 %-ban kártalanítja a faktorházat. Ez a forma olyan kis- és középvállalatok számára érdekes, amelyek tudatosan igyekeznek megóvni saját tőkéjüket és elkerülni a felesleges kockázatokat.

A faktor ügylet történhet azonos országon belül, ez a belföldi faktoring, de kapcsolódhat a kivitelhez is. Ebben az esetben exportfaktoringról van szó.

Az exportfaktoring úgy működik, hogy az exportőr keretmegállapodást köt egy belföldi faktorral a kivitel faktorálására. Az exportfaktor kapcsolatba lép a célországbeli szerződéses partnerével, az úgynevezett importfaktorral és a megvásárolt vevőkövetelést tovább engedményezi külföldi partnerére. A belföldi ügyfél csak az exportfaktorral áll közvetlen szerződéses kapcsolatban, az importfaktor pedig az exportfaktornak teljesíti kötelezettségeit. A konstrukció lényeges eleme a kockázatmegosztás a két faktorház között.

A különböző, egyéb típusú konstrukcióból érdemes még megemlíteni a csendes faktoringot, aminek az a lényege, hogy a vevő nem tud arról, hogy a szállító eladta a faktornak a számlakövetelést, a fizetést az eladónak teljesíti, aki az összeg egy részét továbbítja a faktornak.
 

    A faktorálás ára

Általában, és csak a nagyságrend illusztrálása céljából, ha pl. a faktorálás futamideje 30 nap, a faktorálás költsége a bruttó számlaérték mintegy 1,6-2%-a. A költség két tényezőből tevődik össze, a faktordíjból és a kamatból. A faktordíj a bruttó számlaösszegre vetített fixdíj, a kamat pedig az előleg értékére vetített éves kamatláb futamidőre jutó hányada.  

Azt, hogy ez a költség sok, vagy kevés, a következők mérlegelése alapján kell eldönteni:

  • A faktor összetett szolgáltatást nyújt: Ha hagyományos, teljes körű konstrukcióról van szó, akkor megvásárolja a számlakövetelést, kezeli az ügyfél követelését és ezzel könyvvezetési feladatokat is végez, beszedi a számlakövetelést, és futja az üzlet kockázatát. Ezeket a feladatokat a szállító tulajdonképpen kihelyezi a faktorhoz, aki a különféle tevékenységeket testre szabottan végzi el a számára. A vállalkozó nemcsak pénzhez jut, hanem számos adminisztrációs munka, sőt a kinnlevőségek beszedésének terhe is lekerül a válláról.
     
  • A mérleg másik oldalán a faktoráló cég helyzete esik latba. Az tudni illik, hogy a vállalatnak van-e lehetősége másmódon megoldania cash flow problémáit az adott időszakra. Igénybe tud-e venni folyószámlahitelt, és ha igen, milyen kamat mellett. Szüksége van-e folyamatos finanszírozásra, ami a faktoring lényege.

Mindenesetre azok a cégek, amelyek sikeresen túljutottak az első ügymeneten, és belevágtak a konstrukcióba, úgy ítélik meg, hogy a szolgáltatás ára, figyelembe véve előnyeit, reális. Azt hangsúlyozzák, hogy a faktoring révén csökkennek a kinnlevőségek, növekszik az eszközök forgási sebessége, és a pénzbefolyás tervezhetővé válik. Az ily módon felgyorsított pénzáramlás következtében pedig javul a cég likviditása is.
 

     

MagunkrolAbout Us

A faktoringról általában